Magyar értelmező kéziszótár
bog fn
1. nép Kötélen, fonalon stb. kötött csomó.
2. vál Fán, növényen nőtt bütyök, dudor.
3. rég irod Kusza szövevény.
[?fgr]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024