Magyar értelmező kéziszótár
bűbáj fn
1. rég Varázslat, igézet.
2. irod Elbűvölő szépség, üdeség, kedvesség. ~ árad belőle.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024