Magyar értelmező kéziszótár
fecsegő
I. mn (mn-i ign is)
1. Aki fecsegni szokott, ill. reá jellemző. ~ természet.
2. ritk irod Locsogó, csobogó. ~ patak.
II. fn Fecsegő személy.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024