Magyar értelmező kéziszótár
✔
kitörő
I. mn (mn-i ign is) Nagy erővel, hirtelen megnyilvánuló. ~ öröm.
II. fn ~ben van: <jelenség> hamarosan teljes erővel megnyilvánul, kezd kitörni.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024