Magyar értelmező kéziszótár
✔
különc fn
1. Furcsasága, egyénieskedése által másoktól magát elkülönítő személy. | (jelzőként) ~ agglegény.
2. (jelzőként) Ilyen személyre jellemző. ~ szokások.
[←külön]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024