Magyar értelmező kéziszótár
✔
utazó
I. mn (mn-i ign is) Aki hivatása folytán rendszeresen utazik. ~ nagykövet, ügynök.
II. fn
1. Utas. | Távoli, kevéssé ismert területeken fölfedező utakat tevő kutató.
2. Ker elav Utazó ügynök, üzletszerző.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024