Magyar értelmező kéziszótár
✔
égő
I. mn (mn-i ign is) vál
1. Lángra emlékeztetően élénk(piros) színű. ~ rózsa.
2. Égető, maró. ~ seb.
3. Heves <érzelem, indulat>. | Ilyentől áthatott. ~ tekintet.
II. fn
1. Villanykörte, izzó.
2. Égőfej.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024