Magyar értelmező kéziszótár
becses mn
1. Különleges értékű <áru, tárgy>. | Megbecsült, féltve őrzött. ~ emlék.
2. ritk Tisztelt, szeretett. ~ vendég.
3. <Udvarias kif-ekben; levélben röv.: b.:> nagyra becsült. Megkaptam ~ sorait. | gúny <Vki önző, öntelt voltának kif-ére.> Saját ~ személyét félti. | tréf: Vkinek a ~ fele v. fertálya: alfele, feneke.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024