Magyar értelmező kéziszótár
bika fn
1. Szarvasmarha hímje.
2. Vadon élő nagyobb kérődző állat. | Szarvasbika.
3. biz Nemileg erős és gátlástalan férfi. | argó <Börtönben létrejött, es. kikényszerített> homoszexuális kapcsolatban a férfi szerepű személy.
4. Műsz Csigával fölszerelt, emelésre való (háromágú) állvány. | Hajó Bak. | táj Műsz Cölöpverő.
5. Sp Tekézésben a középső bábuk egyike.
6. Ját Tarokkban egyenlő pontszámmal elvesztett játszma, ill. az így veszítő játékos.
[ tör ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024