Magyar értelmező kéziszótár
bükk fn táj bikk
1. Növ Sima, hamuszín törzsű, tojásdad levelű, makktermésű erdei fa (Fagus silvatica).
2. Ennek fehéres, kemény fája. | (jelzőként) Ebből való. ~ talpfa.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024