Magyar értelmező kéziszótár
dal fn
1. vál v. Zene Énekhangon előadható, gyak. hangszeres kísérettel ellátott rövidebb zenemű. Schubert-~ok.
2. Irodt Egyszerű érzelmet kifejező, rövid lírai költemény.
3. <Kif-ekben:> dalolás. ~ra gyújt: énekelni kezd. | vál Madárdal.
[hangut]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024