Magyar értelmező kéziszótár
ok fn
1. Mozgás, változás, történés előidézője, vmely szükségszerű következmény előzménye. ~ és okozat; a betegség ~a; vmely v. vmi ~ból: vmi miatt. | Körülmény indítéka. Nyomós ~; ~a van rá: jelentős indíték készteti; ~kal: méltán, jogosan; ~ot ad vmire: magatartásával (kellemetlen) következményt idéz elő; ~át adja vminek: megokolja. | Ürügy. ~ot keres a civódásra.
2. (nu-szerűen) Vminek ~áért, ~ából: vmely céllal; példának ~áért: például.
[ tör ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024