1. Elbeszéléskor, elbeszélésben szokásos. ~ modor.

2. Irodt Az eseményeket történetként ábrázoló, előadó, epikus. ~ irodalom; ~ költő.

3. Nyelvt: ~ múlt (idő): múltbeli, végbement cselekvést, történést befejezetlenként kifejező, a mai magyarban már nem haszn. igeidő, ill. az ilyen igealakok rendszere (pl.: ütém, látád).

1. Az, aki vmit éppen elbeszél.

2. Irodt Elbeszélő műveket alkotó író.