Magyar értelmező kéziszótár
elvált1 ts ige
1. táj <Pénzt> felvált.
2. nép rég Kicserél, elcserél.
elvált2 mn (mn-i ign is)
Akinek házasságát a bíróság felbontotta. ~ asszony.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024