Magyar értelmező kéziszótár
✔
elő- (előtag)
1. Térben, időben vmi előtt levő. ~csarnok, ~szó.
2. Vmit elsőként cselekvő v. jelző. ~hírnök. | Előzetes, előkészítő. ~játék.
3. Mások előtt mintaként v. irányítóként álló. ~táncos.
4. (Érvényesülésben) előbbre vivő v. jutó. ~menetel.
5. Előnyt biztosító. ~jog.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024