Magyar értelmező kéziszótár
✔
folyamatos mn
1. Ami megszakítás nélkül, összefüggően történik, folyik.
2. Nyelvt Tartós v. ismétlődő <cselekvés, történés>, ill. ezt kifejező. ~ ige.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024