Magyar értelmező kéziszótár
gyógytea fn
1. Gyógyító hatású anyagokat tartalmazó szárított növény(i keverék).
2. Ebből készült főzet, forrázat.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024