Magyar értelmező kéziszótár
harmonikus mn
1. Zene Harmóniát alkotó. ~ moll: olyan moll, amelynek 7. hangja föl van emelve. | vál Kellemesen egybeolvadó <hangzás>.
2. Aminek elemei összhangban vannak. ~ mozgás.
3. Összehangolt, kiegyensúlyozott. ~ élet.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024