Magyar értelmező kéziszótár
kelletlen mn
1. Nem kívánt, kényszeredetten fogadott. ~ kötelesség. | Az ilyesmit eltűrő, elviselő emberre jellemző. ~ arc; ~ül felel. | Kedvetlen, nehezen mozduló. ~ (vén)ember.
2. nép Nem kelendő, nem kapós. ~ lány.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024