Magyar értelmező kéziszótár
kiugró
I. mn (mn-i ign is)
1. A körülötte levőknél terjedelme, színe stb. miatt feltűnőbb. ~ betűkkel szedett cím.
2. Kiváló, kimagasló <eredmény>.
II. fn ritk Függőleges felület előreugró, kiszögellő része.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024