Magyar értelmező kéziszótár
✔
kutacs1 fn Biol Bonc
Újszülöttek, fiatal emlősök koponyáján a varratok találkozási helyén levő apró nyílás. Nagy ~: a gyermek feje lágya.
[ ~ lat ]
kutacs2 fn Orvos rég
Kutasz.
[←kuta(t)]
kutacs3 fn kutács táj
Piszkavas.
[ szlk ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024