Magyar értelmező kéziszótár
manna fn
1. Vall A Bibliában: <a sivatagban vándorló zsidók táplálékaként> égből hullott eledel.
2. ritk Némely növénynek gyógyszerül haszn. édes váladéka.
3. nép Harmatkása magva.
[lat<gör<héb]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024