Magyar értelmező kéziszótár
medence fn
1. Uszodában, strandon nagyobb víztartó építmény. | Víztároló.
2. rég Széles, öblös nyitott edény. Kézmosó ~.
3. Föld A földfelszín nagyobb, természetes mélyedése. Lefolyástalan ~; Kárpát-~.
4. Bonc Az alsótestnek a medencecsontok és a keresztcsont által közrefogott része.
[ szláv ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024