Magyar értelmező kéziszótár
mentő
I. mn (mn-i ign is)
Vkinek, vminek mentésére való. ~ gondolat, ötlet: a kiutat megmutató gondolat, ötlet; Isk: ~ kérdés: bukásra álló diáknak feltett könnyű kérdés. ~ tanú: a vádlott mellett kedvező vallomást tevő tanú.
II. fn
1. Mentési munka részvevője.
2. A ~k: a mentőszolgálat (alkalmazottai). Felhívja a ~ket.
3. Mentőautó.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024