Magyar értelmező kéziszótár
✔
nyomor fn
A legszükségesebb anyagi javak tartós nélkülözése. ~ba dönt. | vál Vmiben való nagyfokú szűkölködés. Szellemi, erkölcsi ~.
[←nyomorú]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024