Magyar értelmező kéziszótár
✔
szemérem fn
1. Ösztönszerű tartózkodás, ill. szégyenkezés a szokásba, illembe ütköző, kül. a nemi élettel kapcs. dolgokban. Szűzi ~.
2. rég irod A szeméremtest (környéke). Elfedi a szemérmét.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024