Magyar értelmező kéziszótár
✔
szorító fn (mn-i ign is)
1. Műsz Szorításra való eszköz, készülék. ~ba fogja a munkadarabot.
2. Sp Ökölvívó-mérkőzés céljára kötelekkel elkerített, négyzet alakú dobogó, küzdőtér. ~ba lép: ökölvívó-mérkőzésre kiáll.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024