1. <Kemény tárgyat> nagy erővel darabokra tör. ~za a követ; ~za a bilincseket, a láncokat v. az igát: átv is, vál (forradalommal) felszabadít vkit, vmely közösséget. | <Csoportot, szervezetet> kemény harcban megsemmisít. ~za ellenfelét.

2. <Testet, testrészt> szétroncsol. A szikla ~ta a lábát.

3. <Állítást, tételt, hírt> megsemmisítően megcáfol. ~za az érvelést.