Magyar értelmező kéziszótár
tenor fn
1. Zene | A legmagasabb férfi énekhang. | (jelzőként) Ilyen hangon éneklő. ~ szólam.
2. Ilyen hangú énekes.
3. A legmagasabb férfiszólam. | ritk Zene A tenornak megfelelő hangterjedelmű hangszer(es szólam). A vonósok ~ja a gordonka.
4. ritk vál pejor Hangnem, modor. Bántó ~ban beszélt.
[ lat ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024