Magyar értelmező kéziszótár
✔
támla fn
1. Ülőbútornak a hát megtámasztására való része.
2. Kat Őrszobában a puskákat, géppisztolyokat tartó állvány.
[←tám(asz), tám(aszkodik)]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024