Magyar értelmező kéziszótár
unalmas
I. mn Unalmat keltő, kifejező. ~ arc, beszéd. Szh: ~, mint a böjti prédikáció.
II. fn vulg: Bemondja az ~t: a) megun vmit; b) abbahagy, nem csinál vmit; c) vmi (kül. gép, szerkezet) elromlik, nem működik többé.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024