Magyar értelmező kéziszótár
✔
szerkezet fn
1. Gép, készülék működtetésére alkalmas, egymással összefüggő alkatrészeinek összessége. A motor, a zár ~e. | Vmely technikai feladat elvégzésére alkalmas, több részből álló eszköz. Erőátviteli ~.
2. Műsz Építményben a terhelést hordozó, ill. egyéb sajátos feladatot ellátó részek összessége. A ház ~e.
3. Tud Természeti alakulat, képződmény alkotórészei között levő összefüggés módja, rendje. Az anyag, az emberi test ~e. | Pol Vmely társadalmi alakulatot meghatározó (erő)viszonyok összessége, ill. jellege. Az állam ~e.
4. Irodt Műv Tud Szellemi alkotásban a mű elemeinek elrendezéséből, összefüggéséből, arányaiból adódó belső rend, felépítés. A dráma, a szonáta ~e.
5. Nyelvt | Az a mód, ahogy a nyelv elemei egymáshoz kapcsolód(hat)nak. A mondat ~e. | Szószerkezet. Határozós ~.
[←szerkezik ‘kapcsolódik’←szer2]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024