Magyar értelmező kéziszótár
✔
vakmerő mn
1. Meggondolatlanul bátor, a veszéllyel nem törődő. ~ lovas, beszéd. | vál Szemtelen, arcátlan.
2. irod Túlzott, a valóságot meghaladó. ~ remény.
[vak + ←mer1]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024