Magyar értelmező kéziszótár
✔
vonó fn (mn-i ign is)
Némely húros hangszer megszólaltatására haszn., hosszú fapálcából és a rajta kifeszített lószőrből álló eszköz. A hegedű ~ja.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024