Magyar értelmező kéziszótár
vonó fn (mn-i ign is)
Némely húros hangszer megszólaltatására haszn., hosszú fapálcából és a rajta kifeszített lószőrből álló eszköz. A hegedű ~ja.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024