Magyar értelmező kéziszótár
✔
ékes1 mn ritk
Amibe éket vertek.
[←ék1]
ékes2 mn irod
1. <Ékszerrel, drágakővel> díszített.
2. Díszes, cifra.
3. vál (Művészien) választékos v. hibátlan(ul szép). ~ magyarsággal szólt.
4. sajtó Nagyszerű, ragyogó. ~ bizonyíték.
[?←ék1]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024