Magyar értelmező kéziszótár
ín fn
1. Bonc Az izmot a csonthoz rögzítő rostos képződmény.
2. nép rég Lábikra, láb(szár).
3. táj Inda.
4. táj Hal Erős zsineg. Sz: gúny: inába száll a bátorsága: a) megijed; b) ijedtében megfutamodik.
[ fgr ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024