Magyar értelmező kéziszótár
✔
ö fn
1. Magánhangzó: középső nyelvállású, ajakkerekítéses, elöl képzett rövid hang.
2. Ennek írásjegye (ö, Ö).
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024