Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
hang
fn
1.
A
hallószervekkel
felfogható
rezgés
(
keltette
érzet
).
A
~
sebessége
;
a
hegedű
~
ja
.
|
Ember
,
állat
hangképző
szerveivel
keltett
hang
.
Artikulálatlan
~
okat
hallat
.
Sz:
olyan a ~ja, mint a repedt fazék:
érdesen
recsegő
.
|
A
beszéd
,
éneklés
képessége
,
ill
.
ennek
megnyilatkozása
.
Nincs
~
ja
.
2.
Zenei
hang
,
ill
.
a
skálának
ilyen
egysége
.
A
c
~;
megadja a ~ot:
énekléshez
,
hangoláshoz
megadja
a
kezdő-
,
ill
.
a
kamarahangot
.
3.
Nyelvt
Beszédhang
.
4.
Mukkanás
,
nyikkanás
.
Egy
~
ot
se
halljak
!
|
sajtó
Vélemény
,
nézet
.
Olyan
~
ok
is
hallatszanak
,
hogy
...
;
~ot ad vminek:
<
óhajt
,
véleményt
>
kifejez
.
5.
Megnyilatkozás
hangneme
,
ill
.
vkinek
a
beszédmódja
,
stílusa
.
Vmilyen
~
ot
üt
meg
;
kikérem
ezt
a
~
ot
;
nagy ~on:
hangosan
,
fölényeskedve
.
[?hangut]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024