Magyar értelmező kéziszótár
agyvelő fn
1. Bonc A gerincesek központi idegrendszerének az agykoponyában levő kocsonyás tömegű része.
2. biz Ész, elme(beli képesség). Hibbant ~! Sz: híg az agyveleje: vki szellemileg gyenge.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024