Magyar értelmező kéziszótár
bicska fn
1. Behajtható pengéjű, zsebben hordható kés.
2. Sp Az a mozdulat, amellyel a tornász a feje fölé feszített lábait előre rúgva felpattan, ill. kiegyenesedik. Sz: a ~ is kinyílik tőle (az ember zsebében): a) bicskanyitogató <bor>; b) felháborító, dühítő <dolog>; beletörik a ~'ja (vmibe): kudarcot vall vele.
[←bicsak v. tör]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024