Magyar értelmező kéziszótár
boldog mn
1. A sorsával, körülményeivel való megelégedés érzésétől teljesen áthatott. biz: Legyen ~ vele!: bánom is én, legyen az övé! | Ilyen lelkiállapotra valló. ~an nevet.
2. A teljes megelégedettség érzésével eltöltő, boldogító. ~ új évet!
3. Vall <Kat.:> üdvözültnek nyilvánított, de (még) szentté nem avatott <személy>. ~ Gizella; ~gá avat: egyházilag hiv. ilyennek nyilvánít. | nép: ~ isten!: <ijedt, csodálkozó stb. felkiáltásban>.
4. vál: ~ emlék(ezet)ű: <szeretettel, tisztelettel szólva vkiről:> néhai.
5. tréf: A (furkós)bot ~(abb) vége: vastagabbik vége.
6. elav Gazdag.
[?←bódít, bódul]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024