Magyar értelmező kéziszótár
bécsi
I. mn Bécsben született, v. ott él. | Bécsben levő. | Bécsbe menő, ill. onnan jövő. ~ gyors. | Bécsből való, róla elnevezett. ~ szelet: rántott (borjú)szelet.
II. fn Bécsi ember.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024