Magyar értelmező kéziszótár
csend fn csönd
1. Az az állapot, amelyben hang, zaj nem hallatszik. Vihar előtti ~: átv is viharos eseményt sejtető (látszólagos) nyugalom. Szh: olyan ~ van, hogy (még) a légy zúgását is meg lehet hallani. | Némaság, hallgatás. ~ben marad. | (msz-szerűen) ~!: senki se beszéljen!
2. irod Háborítatlan, nyugodt állapot.
[←csendes]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024