Magyar értelmező kéziszótár
✔
duhaj
I. mn Hangoskodva, féktelenkedve mulat(oz)ó. ~ társaság. | Ilyen emberrel kapcs., reá jellemző. ~ nóták.
II. fn
1. Duhaj személy, kül. férfi. | tréf: Óvatos ~: nagyhangú, de kockázatot nem vállaló ember.
2. nép rég Tolvaj, zsivány.
[?↔dohog]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024