Magyar értelmező kéziszótár
előbújik tn ige
1. Rejtekhelyéről kibújva előjön. | <Égitest> lassan előtűnik.
2. Tojásból, petéből kikel.
3. Előbukkan. | biz Rejtettségből a felszínre kerül, nyilvánvalóvá válik. ~tak a hibái.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024