Magyar értelmező kéziszótár
felbont ts ige
1. Vmit burkától, zárjától stb. megfosztva kinyit. ~ja a levelet, a palackot.
2. Vminek felső rétegét fölszedi, lefejti, kibontja. ~ja a kövezetet, a sírt.
3. <Leölt állat testét> felnyitja (, és belső részeit kiszedi).
4. <Varrást, kötést stb.> fölfejt.
5. Elemeire szétválaszt. ~ja a vegyületet. | hiv <Tervet> részfeladatokra széttagol.
6. <Kapcsolatot> megszüntet, érvénytelenít. ~ja a házasságot.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024