Magyar értelmező kéziszótár
✔
fülke fn
1. Nagyobb helyiségből elkülönülő, zárt kis helyiség. | Nagyobb falmélyedés.
2. Vonaton, hajón stb. elkülönített (, két sor ülőhellyel ellátott) szakasz.
3. Különálló, szűk építmény, pl. telefonfülke.
[←fül]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024