Magyar értelmező kéziszótár
sor fn
1. Személyeknek, tárgyaknak, állatoknak egymás melletti v. mögötti elhelyezkedése. ~ban állnak; ~ba rakja a köveket. | Így elhelyezkedő tárgyak, állatok összessége. | Felvonuló v. harcoló katonák ilyen rendje. Az első ~okban harcol. | (jelzőként) Annyi, amennyi egy sorban van. Öt ~ szék; tíz ~ kukorica.
2. Összetartozó személyek összessége. Elköltözik az élők ~ából.
3. Egymás melletti ülőhelyek sora. Jegye az ötödik ~ba szól.
4. Írásjegyek, betűk vízszintes sora. A ~ok között olvas: a le nem írt gondolatokat is megérti. | Verssor. | vál v. sajtó Írás, levél. ~aidat megkaptam; e ~ok írója: <szerénykedve:> én, a szerző.
5. nép Házsor, utca (egyik oldala). A túlsó ~on. | <Utcanévben:> csak egyik oldalán beépített utca. Ajtósi Dürer ~.
6. nép <Kif-ekben:> katonai sorozás. ~ alá kerül, megy.
7. Mat: (Végtelen) ~: számoknak, kifejezéseknek, függvényeknek az összeadás jelével összekapcsolt sorozata.
8. Események, történések időbeli egymásutánja. ~ kerül vkire v. ~ra kerül vki: ő következik, hogy vmit tegyen, v. hogy vele tegyenek vmit; ~ kerül vmire v. ~ra kerül vmi: az események rendjében következik, megtörténik; vkin, vmin (van) a ~ v. ~on van vki, vmi: vmely rend szerint közvetlenül ő következik (, hogy vmit tegyen v. hogy vele tegyenek vmit, ill. hogy megtörténjék); ~on van vmi: a) közvetlenül az következik; b) éppen folyik, tart, történik; ~on levő, következő: közvetlenül következő, esedékes; ez a világ ~(j)a: ez az élet rendje, ebbe bele kell törődni; végső ~on: mindent számba véve; ~t kerít vmire: alkalmat talál , hogy megtegye. | Vminek a ~án: vminek a folyamán.
9. nép Ügy, dolog, eset. Hosszú ~: hosszú volna elmondani; nagy ~ az v. nagy ~a van annak: bonyolult dolog, ügy az.
10. Tárgyak, dolgok, jelenségek nagyobb mennyisége. Adatok ~a. | (jelzőként) sajtó: egész ~ v. egy ~: (helyesebben:) számos, néhány, nagyszámú, sereg(nyi). Egész ~ nehézség. | nép: Egy ~t v. jó ~t: sokat, jócskán. ~t aludt.
11. Vkinek a helyzete, állapota, sorsa. ~a van; paraszti ~ban él.
[?←szer2]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024