Magyar értelmező kéziszótár
le
I. hsz
1. Lent(ebb) levő helyre. ~ a völgybe. | Fel, ~ v. ~, fel: a) felváltva fel és le; b) ide-oda.
2. Folyó folyása irányában. ~ a Tiszán.
3. Déli irányba(n).
4. A központtól távolabbi helyre, ill. alsó(bb) szervhez. ~ vidékre.
5. Zene A mélyebb hangok felé. ~ a g-ig.
6. A legalsó fokon v. rangban levőhöz v. levőig. ~ a közkatonáig.
7. Ker biz Levonva. 2 százalék ~.
8. <Felszólításként:> végy v. vegyetek le, ill. tégy v. tegyetek le vmit! ~ a kalapot v. a kalappal!: átv is fejezzük ki tiszteletünket! | (isz-szerűen) ~ vkivel, vmivel: pusztuljon, pusztuljanak! ~ az árulókkal!
II. ik
1. Lent levő helyre, annak irányába. ~kiált. | Folyó folyása irányában. ~evez. | Déli irányba(n). | Vmely alárendelt helyre, szervhez. | <Jelentéstömörítő igékben.> ~segít.
2. Úgy, hogy vmi eltűnik róla, különválik tőle. ~kopik.
3. Alacsonyabb testhelyzetbe kerülve. ~ül. | (Csaknem) a földig. ~rombol. | (Erkölcsi) értékben alacsonyabbra kerülve, ill. vkit, vmit értéktelenebbnek tekintve. ~züllik, ~aláz.
4. Vkit, vmit (lent levő helyhez) rögzítve. ~láncol.
5. Úgy, hogy vmi v. föléje kerül vkinek, vminek. ~fed, ~fröcsköl.
6. Vmiről a fölösleges részt, dolgot eltávolítva. ~csiszol.
7. Csökkenést v. kisebbedést eredményezve. ~fogy, ~halkul.
8. Nyugodt (lelki)állapotba jutva, ill. ezt előidézve. ~higgad.
9. <Vmi végbemenetelének kif-ére.> ~barnul.
10. <Egyéb jelentésmódosító szerepben.> ~kenyerez.
11. <Megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> ~-~pillant.
[?fgr]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024