1. Mássalhangzó: a nyelv elülső részének és a felső fogínynek v. a szájpadlásnak a zárjával képzett orrhangú zöngés hang.

2. Ennek írásjegye (n, N). | <Rövidítésként:> n: a) Nyelvt: nőnem; b) Nyelvt: semlegesnem; c) Mat: tetszés szerinti egész szám, kül. kitevőként v. indexként; d) Nyomda betűhely; N: a) Vegy nitrogén; b) Föld Met észak; c) Fiz newton.